A Magyar FRIZBI Szövetség ALAPSZABÁlya Elfogadva: 2004. január 23. |
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§
(1) A Magyar Frizbi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) a Magyar Köztársaság területén a frizbi sportágban működő társadalmi szervezetek szövetsége, amely a frizbi sporttevékenységet folytató társadalmi szervezetek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a frizbi sportágat irányító, önkormányzati elven alapuló, közhasznú szervezetként tevékenykedő, érdekképviseleti tevékenységet is ellátó, valamint nyilvántartott tagsággal rendelkező országos szövetség.
(2) A Szövetség a működését a sportról szóló 2000. évi CXLV.törvény (továbbiakban: Stv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.törvény (továbbiakban: Etv.) alapján fejti ki.
2.§
(1) A Szövetség elnevezése: Magyar Frizbi Szövetség
Rövidített elnevezése: MFSZ
(2) A Szövetség nemzetközi neve: Hungarian Frisbee Association
Rövidített elnevezése: HUFA
(3) A Szövetség székhelye: 1118 Budapest, Somlói út 72. fsz. 3.
(4) A Szövetség működési területe: Magyar Köztársaság
(5) A Szövetség alapításának éve: 2004.
(6) A Szövetség jelképe:
(7) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI
3.§
A Szövetség célja
(1) A Szövetség a Magyar Köztársaság területén irányítja, szervezi és ellenőrzi a frizbi sportágban, mint közhasznú tevékenységben folyó tevékenységet, közremûködik az 2000. évi CXLV törvényben és az egyéb jogszabályokban meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében, s ezen feladatok ellátása útján a frizbi sportág népszerűsítésére, fejlesztésére törekszik.
4.§
A Szövetség feladatai
(1) A Szövetség kizárólagosan jogosult:
a) megállapítani
· a Szövetség szervezeti és működési szabályzatát,
· a sportfegyelmi felelősségről szóló szabályzatot,
· a sportági versenyszabályzatot (a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág amatőr versenyrendszerét, és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit),
· a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot,
· gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot,
· a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot.
b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit;
c) megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát;
d) meghatározni és kiadni a hazai és - a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt;
e) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken;
f) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez;
g) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;
h) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit;
i) a h) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni.
(2) A Szövetség - az 1. pontban megállapított kizárólagos feladatokon, illetve jogosítványokon kívül -
a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról;
b) a jogszabályok és az 1. pont a) pontja szerinti szabályzatok alapján maga gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol;
c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza;
d) meghatározza a sportlétesítmények - a sportág szempontjából történő - használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket;
e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai követelményeket;
f) érvényesíti a doppingtilalmat;
g) jogosult - a megfelelő feltételek fennállása esetén - támogatási szerződést kötni a gyermek-, ifjúsági és sportminiszterrel (a továbbiakban: miniszter);
h) a sportág céljainak elérése érdekében, a Szövetség egészére kiterjedően jogosult támogatási illetve egyéb szerződéseket kötni;
i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé;
j) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését;
k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat.
A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
5.§
(1) A Szövetség tagjai lehetnek a frizbi sportágban tevékenységet folytató sportszervezetek, feltéve, hogy a Szövetség jelen Alapszabályát elfogadják.
(2) Szövetség pártoló, tiszteletbeli tagja lehet továbbá bármely természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve jogi személy, amely a Szövetség jelen Alapszabályát elfogadja.
A tagság keletkezése, megszűnése
6.§
(1) A Szövetségbe való belépés, illetve a kilépés önkéntes.
(2) A tag tagsági viszonya nyilvántartásba vétellel keletkezik, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
(3) A tagfelvétel kérdésében a Szövetség elnöksége határoz. Az elnökség a tagfelvételt nem tagadhatja meg, ha a kérelmező a Szövetség alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség Közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következő közgyűlés tárgyalni köteles.
(4) A Szövetségi tagság megszűnése:
· kilépéssel,
· kizárással,
· tagdíj határidőre való befizetésének felszólítás ellenére történő elmulasztása esetén törléssel szűnhet meg.
· a tag jogutód nélküli megszűnése esetén megszűnéssel,
(5) A Szövetségből való kilépést írásban kell közölni a Szövetség elnökségével. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól.
(6) A Szövetség elnöksége a tagot kizárja, ha a tag a tevékenységével vagy mulaszásával a Szövetség célját súlyosan sérti, vagy veszélyezteti.
(7) A sportágban tevékenységet folytató szervezet tagsága megszűnik, amennyiben a sportágban működő tevékenységét megszűnteti.
(8) A Szövetség a tagjairól nyilvántartást vezet, amelynek részletes szabályairól szabályzatban rendelkezik.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
7.§
(1) A tagok jogai:
a) részt vehet a Szövetség tevékenységében, rendezvényein;
b) részt vehet a közgyűlés határozatainak meghozatalában;
c) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, továbbá betekinthet a Szövetség irataiba, amennyiben az nem sérti más tagok jogos érdekeit;
d) javaslatot tehet a Szövetség, a Szövetség szerveit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására;
e) tájékoztatást kérhet a Szövetség bármely tevékenységéről.
(2) A tagok kötelezettségei:
a) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése;
b) a Szövetség jelen Alapszabályának és egyéb szabályainak, szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatainak betartása, illetőleg betartásának biztosítása;
c) a sportág népszerűsítése;
d) a tagdíj határidőre való megfizetése.
(3) A tag fent meghatározott jogait és kötelezettségeit megbízott képviselője útján is elláthatja.
A SZÖVETSÉG SZERVEZETE
8.§
(1) A Szövetség szervei:
· Közgyűlés
· Elnökség
· Felügyelő Bizottság
(2) A Szövetség tisztségviselői:
· elnök
· alelnök
· titkár
A Szövetség vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok
(1) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b.) pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a Szövetség felügyelő szervének elnöke vagy tagja illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Elnökség elnöke vagy tagja,
b) a Szövetséggel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c) a Szövetség cél szerinti juttatásaiból részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást - illetve
d) az a-c) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(3) A Szövetség vezető tisztségviselője nem lehet az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A KÖZGYŰLÉS
10.§
(1) A Szövetség legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A Szövetség közgyűlését évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés ülését az elnökség hívja össze. A közgyűlés időpontját a Szövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania, és annak helyéről, pontos idejéről, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a közgyűlésen szavazásra jogosultakat írásban értesítenie (meghívót küldenie) kell. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és időpontjáról a hírközlési szervek útján vagy más megfelelő módon kell tájékoztatni. A közgyűlésre a Szövetség elnöksége a részvételre jogosultakon kívül mást is meghívhat.
(2) A közgyűlésen szavazati joggal a tagok rendelkeznek.
(3) A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.
(4) A Szövetség tagjainak legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelenteniük azt a személyt, aki a (képviseleti) szavazati jogot gyakorolja.
A Közgyűlés határozatképessége
11.§
(1) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van.
(2) Ha a közgyűlés az eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani, és 30 napon belüli időpontban ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlést nem lehet ugyanazon a napon tartani, mint az eredetit. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy azt az eredeti meghivó tartalmazta.
A Közgyűlés napirendje
12.§
(1) A Közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.
(2) A Szövetség évi rendes közgyűlésének az alábbi napirendi pontokat tartalmaznia kell:
a) a Szövetség tevékenységéről szóló elnökségi beszámoló jóváhagyása;
b) a Szövetség pénzügyi helyzetéről szóló beszámoló elfogadása;
c) Felügyelő Bizottság beszámolója;
d) a közhasznúsági jelentés elfogadása;
e) a Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok.
(3) A Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatokat csak abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel írásban az elnökség részére benyújtásra került. Az e határidő után vagy a közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha a jelenlévők többsége ezzel egyetért.
A Közgyűlés hatásköre
13.§
(1) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása, módosítása és elfogadása;
b) nemzetközi szervezetbe való belépés és az abból történő kilépés elhatározása;
c) a Szövetség más szövetséggel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlásának kimondása;
d) az elnökség szakmai és pénzügyi beszámolójának elfogadása;
e) a Szövetség éves költségvetésének és mérlegének elfogadása;
f) a közhasznúsági jelentés elfogadása;
g) a sportágfejlesztési programok elfogadása;
h) az elnöknek, az alelnöknek, a titkárnak és a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása;
i) a tagfelvétel, valamint a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása.
j) mindazok a kérdések, melyeket jogszabály vagy jelen Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg, melyeket a Közgyűlés a maga hatáskörébe von.
A Közgyűlés határozathozatala
14.§
(1) A Közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával hozza.
(2) Az Alapszabály módosításához, valamint a 12.§ (2) bekezdésének b), c) pontjaiban meghatározott kérdésekben a határozat hozatalhoz a jelenlevő tagok kétharmadának "igen" szavazata szükséges.
(3) A Közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a Szövetség- 8.§ (2) bekezdésében meghatározott - tisztségviselőinek megválasztásakor, illetőleg bármely más esetben, ha azt a szavazásra jogosultak egyharmada indítványozza. Egyetlen jelölt esetén a Közgyűlés nyílt szavazással is dönthet a tisztségviselő megválasztásáról.
(4) A Közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott észrevételeket és javaslatokat, valamint a közgyűlési határozatokat. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(5) A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A nyilvánosságot a Közgyűlés többségi határozattal korlátozhatja vagy kizárhatja.
A tisztségviselők választása
15.§
(1) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselőket (8.§ (2) bekezdés) a közgyűlés kettő évre választja.
(2) A választást napirendre tűző közgyűlés megkezdését megelőző egy hónappal a Szövetség elnöksége jelölő bizottságot választ. A jelölő bizottság köteles a Szövetség tagjai számára a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölő bizottság tisztségre jelöl, vagy aki a közgyűlésen jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával a jelölő listára felkerül.
(3) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először a Szövetség elnökét, alelnökét, titkárát, majd ezt követően pedig a Felügyelő Bizottság elnökét, majd tagjait kell megválasztani.
(4) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlevő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén a Közgyűlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt(ek) már nem vesz(nek) részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatokat meg nem szerzi.
A Szövetség rendkívüli közgyűlése
16.§
(1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
a) a Szövetség elnökségének többségi határozata alapján;
b) ha a Szövetség tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja;
c) ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli;
d) ha a Szövetség elnöki tisztsége vagy a Felügyelő Bizottság elnöki tisztsége bármilyen okból megüresedik, továbbá az elnökség létszáma kiválás következtében a megválasztottak egyharmadával csökken.
(2) Rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell összehívni.
(3) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a Szövetség rendes közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
AZ ELNÖKSÉG
17.§
Az elnökség feladata és hatásköre
(1) Az elnökség a Szövetség ügyintéző és képviseleti szerve. A Szövetség tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a Szövetség elnöksége irányítja. Az elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek jelen Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe vont vagy a Szövetség más szerveinek hatáskörébe utalt.
(2) Az elnökség feladata, hatásköre:
a) a Szövetség szervezeti és működési szabályzatának, gazdálkodási szabályzatának, valamint a sportág versenyszabályainak megállapítása és módosítása,
b) a sportág fejlesztési programjának kidolgozása,
c) a sportág felkészülési programjának jóváhagyása,
d) a tisztségviselők beszámoltatása,
e) bizottságok létrehozása és megszüntetése - a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével,
f) a Szövetség által létrehozott bizottságok vezetőjének és tagjainak megválasztása, illetve felmentése,
g) javaslat készítése a központi állami támogatás felosztására,
h) a Szövetség Közgyűlésének összehívása,
i) a Szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete,
j) gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a végrehajtás ellenőrzéséről, szükség szerint a végrehajtás kikényszerítéséről,
k) a Szövetség működésével, valamint a sportággal kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása - az Alapszabály kivételével,
l) a szövetségi kapitány javaslata alapján a válogatott keretek kijelölése és felkészülési programjuk jóváhagyása,
m) a Szövetség hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetőleg fegyelmi jogkör gyakorlása,
n) mesteredzői díj, valamint állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására javaslattétel, illetve a szövetségi elismerések adományozása,
o) a sportág nemzetközi tevékenységének irányítása, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, javaslattétel nemzetközi tisztségviselők személyére,
p) az éves költségvetési tervezet és a költségvetési beszámoló előkészítése, és annak a Közgyűlés által történő elfogadásáig a Szövetség gazdálkodása folyamatosságának biztosítása,
q) az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg a közhasznúsági jelentés elkészítése, amely tartalmazza:
a számviteli beszámolót,
a költségvetési támogatás felosztását,
a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást,
a cél szerinti juttatások kimutatását,
a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi területi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint
a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet.
r) a bajnokságok és szövetségi versenyek kiírása,
s) a sportág hazai és nemzetközi versenynaptárának jóváhagyása,
t) a tagfelvételi kérelem elbírálása,
u) a nemzetközi sporteseményeken való részvétel engedélyezése, rajtengedélyek kiadása,
v) a Szövetségi testületek munkájának figyelemmel kísérése,
w) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy jelen Alapszabály, továbbá a Szöevtség egyéb szabályzata, illetőleg a Szövetség Közgyűlése a hatáskörébe utal, vagy amelyeket az elnökség a hatáskörébe von.
Az elnökség tagjai
18.§
(1) Az elnökség létszáma 3 fő:
a) elnök,
b) alelnök,
c) titkár.
(2) Az elnökségnek csak olyan nagykorú magyar állampolgár, illetőleg magyarországi bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
(3) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
b) észrevételi, javaslattételi lehetőség a Szövetség működésével, illetve a sportággal kapcsolatban,
c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben,
d) javaslattétel a rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,
e) megbízás alapján a Szövetség képviselete,
f) a Szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása,
g) folyamatos kapcsolattartás a Szövetség tagjaival és szerveivel,
h) beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról.
(4) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
(5) Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a mandátum lejártával,
b) lemondással,
c) visszahívással,
d) elhalálozással.
(6) Abban az esetben, ha az elnökség létszáma két közgyűlés közötti időszakban 3 fő alá csökken, új elnökségi tagok megválasztása céljából rendkívüli közgyűlést kell összehívni. Az elnökségi tagság kollektív megszűnése esetén - függetlenül annak formájára - az elnökség mindaddig hivatalban marad és ellátja feladatát, míg az új elnökséget meg nem választják.
Az elnökség működése
19.§
(1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét illetőleg készíti el az ügyrendjét.
(2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként - éves ülésterv alapján - legalább havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a titkár, vagy az elnökségi tagok kétharmada, az ok és a cél megjelölésével indítványozza azt.
(3) Az elnökség ülései általában nem nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek lehetnek jelen.
(4) Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg lehet hívni az Felügyelő Bizottság elnökét.
(5) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek névsorát, az ülésen elhangzott észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg értesíteni kell.
(6) Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
(7) Az elnökség határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy azt az eredeti meghívó tartalmazta.
(8) Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, a jelen levő tagok több mint felének "igen" szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, az elnök távollétében ez a jog az ülést levezető elnökségi tagot illeti meg.
(9) Az elnökség a jelenlevő tagok kétharmadának "igen" szavazatával hoz határozatot:
a) a Közgyűlés által átruházott hatáskör gyakorlása esetén,
b) az ügyrendjében megállapított egyéb esetekben.
(10) Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot, ha bármelyik elnökségi tag azt kéri.
AZ ELNÖK
20.§
(1) A Szövetség legfőbb tisztségviselője az elnök. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét.
(2) Az elnök feladatai:
a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a Közgyűlés elnöki tisztségének ellátása,
b) a Szövetség képviselete,
c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
d) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe,
e) önálló aláírási jogkör, és az elnökség utalványozási jogkörrel felruházott személyével együttes utalványozási jogkör gyakorlása;
f) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
(3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az alelnök vagy a titkár helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott.
(4) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Szövetség más tisztségviselőjére átruházhatja.
A TITKÁR
21.§
(1) A Szövetség titkárságának operatív vezetője a titkár, aki tevékenységét társadalmi megbízásként végzi.
(2) A titkár feladata, és hatásköre:
a) összefogja a Szövetség tevékenységét és irányítja annak hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját,
b) egyezteti az elnökség és a bizottságok munkáját,
c) megszervezi a Közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását,
d) előkészíti az elnökség üléseit,
f) aláírási és együttes utalványozási jogkörrel rendelkezik,
g) megbízás alapján képviseli a Szövetséget,
h) a Szövetség működése gazdasági feltételeinek biztosításával összefüggő menedzseri teendők külön megbízás alapján történő ellátása,
i) tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről,
j) gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról,
k) gondoskodik a Szövetségi nyilvántartások vezetéséről,
l) végrehajtja az elnök, illetve az elnökség határozatait,
m) figyelemmel kíséri a Szövetséget érintő jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezheti a Szövetség határozatainak módosítását,
n) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jelen Alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
AZ ALELNÖK
22.§
(1) Az alelnök az elnökség jóváhagyásával alakítja ki felügyeleti jogkörét.
(2) Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az alábbi sorrendben kell helyettesíteni: alelnök, titkár .
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
23.§
(1) A Szövetség Közgyűlése két év időtartamra elnökből, továbbá legalább kettő és legfeljebb hat tagból álló ellenőrző testületet választ a Szövetség gazdálkodásának folyamatos ellenőrzésére. Az ellenőrző testület elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.
(2) A Felügyelő Bizottság feladata:
a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
b) a köztestületek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások, jogszabályok betartásának ellenőrzése,
c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
d) az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló felülvizsgálata,
e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
g) a Szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.
(3) A Felügyelő Bizottság tagja a Szövetségben más tisztséget nem viselhet.
(4) A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja
a) a Szövetségben gazdasági feladatokat ellátó személy,
b) aki a Szövetség elnökségének tagjaival, illetőleg a Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll (Ptk.685.§ b)) A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói.
(5) A Felügyelő Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja.
(6) A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja.
24.§
(1) A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
(2) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, azokat megvizsgálni, a Szövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kérni.
(3) A Felügyelő Bizottság tagja a Szövetség vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
(4) Az ellenőrzések megkezdéséről a Felügyelő Bizottság elnöke tájékoztatni köteles a Szövetség elnökét és titkárát. Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság a pénzügy-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
(5) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a Szövetség elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet.
(6) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(7) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
(8) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltével számított 30 napon belül a Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi.
(9) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
(10) A Felügyelő Bizottság a tevékenységéről a Szövetség Közgyűlésének beszámolási kötelezettséggel tartozik.
SPORTSZAKMAI BIZOTTSÁGOK
25.§
Fegyelmi Bizottság
(1) A Szövetség tagjaival, valamint a sportágba tartozó sportolókkal, játékvezetőkkel, versenybírókkal, választott tisztségviselőkkel és egyéb sportszakemberekkel szembeni szövetségi fegyelmi eljárások lefolytatására az elnökség 2 éves időtartamra fegyelmi bizottságot választ. A bizottság létszámát az elnökség annak megválasztásakor oly módon határozza meg, hogy az biztosítsa a zavartalan tevékenységet.
(2) A fegyelmi bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályzatait a Szövetség Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.
(3) A fegyelmi bizottság élén a bizottság elnöke áll. A fegyelmi bizottság tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek, és azzal munkaviszonyban nem állhatnak.
Egyéb Bizottságok
26.§
(1) A Szövetség elnöksége egyes szakfeladatok ellátására további - állandó és ideiglenes - bizottságokat hozhat létre, illetőleg referenseket jelölhet ki. A bizottságok elnökét és tagjait, valamint a referenseket az elnökség legfeljebb 2 éves időtartamra választja. A választás módját szabályzatban kell meghatározni.
(2) A bizottságok és referensek feladatait és hatáskörét, valamint a bizottságok működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját működési szabályzatuk határozza meg.
(3) A bizottságok és referensek véleményezési, javaslattételi, illetőleg szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.
(4) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottság üléseire meg kell hívni a Szövetség elnökét és titkárát.
A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA
27.§
(1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) A Szövetség vagyona:
a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),
b) készpénzre szóló követelés,
c) értékpapír,
d) ingatlan és ingó vagyon.
(3) A Szövetség a bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.
(4) A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdálkodási-vállalkozási tevékenységét az ebből származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
(5) A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
(6) A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.
(7) A Szövetség kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek alapján a felelőssége nem haladja meg a vállalkozásba bevitt vagyonának mértékét.
(8) A Szövetség váltót illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
(9) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
(10) A Szövetség bevételei különösen:
a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
b)a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
d) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
e) a tagdíj,
f) magán- és jogi személyek támogatása (szponzorálás),
g) rendezvények bevételei,
h)alapítványoktól származó bevételek és közérdekű kötelezettségvállalások,
i) a tagszervezetek által befizetett – jogszabályban vagy közgyűlési határozatokban – megállapított díjak,
j) a televíziós közvetítések jogdíjai,
k) reklámtevékenységből származó bevételek,
l) nemzetközi szervezetekből származó részesedés,
m) kötvény, sorsjegy stb. Kibocsátásából származó bevételek,
n) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
o) külföldi versenyzői és edzői szerződések utáni részesedés,
p) más jogszabályokban meghatározott bevétel,
q) egyéb bevételek.
(11) A Szövetség költségei, kiadásai ülönösen:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), valamint
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekébem felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(12) A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szövetség pénzügyi - gazdálkodási szabályzata határozza meg.
REGIONÁLIS ÉS HELYI SZÖVETSÉGEK
28.§
(1) A sportágban tevékenységet folytató tagok regionális és helyi feladatainak ellátására, a Szövetség jogi személyiséggel rendelkező regionális és helyi szövetséget hozhat létre.
(2) A regionális és helyi szövetség működési területén – a Szövetség megbízása alapján vagy a Szövetség hatáskörébe nem tartozó – sporteseményeket rendezhet, részt vehet a Szövetség feladatainak ellátásában, továbbá a tagjaiként működő Szövetségi tagok szakmai és egyéb érdekeinek képviseletét gyakorolhatja.
(3) A regionális és helyi szövetség – a Szövetség jelen Alapszabályának figyelembevételével – saját maga állapítja meg alapszabályát.
29.§
(1) A Szövetség megszűnik:
a) feloszlásának a Közgyűlés által történt kimondásával,
b) más szövetséggel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével,
c) feloszlatásával,
d) megszűnésének megállapításával.
(2) A Szövetség vagyona felett - a hitelezők kielégítése után - a Szövetség Közgyűlése rendelekzik és azt a frizbi sportág céljaira kell fordítani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30.§
(1) Az elnökség ügyrendjében rendelkezni kell
a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Közgyűlés , illetve az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, és a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számaránya, és - amennyiben lehetséges - személye megállapítható,
b) a Közgyűlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való közlési és nyilvánosságra hozatali módjáról,
c) a Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről,
d) a Szövetség működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, valamint a beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
(2) A Szövetség elnöksége a szövetségi testületi szervek határozatait a Szövetség hivatalos lapja útján hozza nyilvánosságra.
(3) A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Szövetség székhelyén – előre egyeztetett időpontban – bárki betekinthet.
(4) A Közgyűlés, az elnökség, a bizottságok és a tisztségviselők határozatairól az érdekelteket és a közvéleményt időben és hivatalosan tájékoztatni kell, ezért az elnök, illetve a titkár a felelős.
Záradék:
Jelen Alapszabályt a Magyar Frizbi Szövetség 2004. január 23.- án megtartott alakuló Közgyűlése elfogadta.
.........................................
Kiss János
elnök